N Y I L A T K O Z A T

Mottó:” Én nem rombolok azért, hogy alkotásokkal dicsekedjem, én csak olyan alkotásokat óhajtom és törekszem alkotni, amelyekből nemzetemre áldást, hasznot várhatok {…} a mérsékelt nyugodt fejlődést biztosító, szünetet nem ismerő haladás az, amely a nemzeti érdekkel kapcsolatban van, és ez az, amit nekünk követnünk kell.” /Wlassics Gyula VKM/

E sorokat egy évszázaddal ezelőtt a századforduló egyik legjelentősebb, az akkori közművelődést és oktatást honi és európai mércével mérve is haladó irányba terelő politikusa Wlassics Gyula vetette papírra. A XXI. századot éppen csak átlépve megállapíthatjuk: a fent leírtak a mai napig érvényesek és követendők.

A hazai közművelődés – melybe beleértjük a kulturális értékek létrehozásának folyamatát (alkotás), az értékek megőrzését és azok minél szélesebb körben való közvetítését – valamennyi irányítójának, formálójának és alakítójának érdeke, hogy e páratlan és a magyar szokásokhoz, viszonyokhoz több évszázad alatt kialakult tevékenység az elkövetkezendő évtizedekben is szolgálni tudja a nemzet haladását és érdekeit.

A közművelődésben tevékenykedő szakembereket összefogó és képviselő szakmai szervezetek éppen ezért tartják fontosnak a párbeszédet a megalakult polgári kormánnyal, szorosabban annak a kulturális életet irányító és meghatározó szereplőivel.

Megismerve a magyar kormányt alakító, a polgári értékek fontosságát hirdető pártszövetség kultúráról vallott téziseit és figyelembe véve az abban megfogalmazottakat, megállapíthatjuk, hogy a nézetek, a célok és az azok eléréséhez felvázolt megvalósítási elképzelések nem különböznek a közművelődésben dolgozó szakemberek kultúráról és annak műveléséről, közvetítéséről szóló véleményétől és az annak érdekében végzett tevékenységüktől.

Ennek szellemében az aláíró szakmai és érdekképviseleti szervezetek az alábbi nyilatkozatot fogalmazzák meg:

„Legyen a kultúra is stratégiai ágazat!”

A közművelődés országos hatókörű szakmai civil szervezeteinek tézisei a kulturális alapellátás megújításához

A művelődési és közösségi házak az ország leglátogatottabb kulturális terei. A Klebelsberg Kuno idején lerakott alapokon mára működésében és szervezeti formájában is sokszínű rendszer alakult ki. A mintegy 5 ezer művelődési és közösségi házat évente 71,7 millió fő látogatja minden korosztályból. Beépültek az emberek hétköznapjaiba, hisz közösségek otthonai, a civil szféra együttműködő partnerei, a tehetséggondozás és az amatőr alkotóművészet műhelyei, a kortárs művészetek közvetítői, a helyi közélet és társasági élet színterei, a felnőttoktatás erősödő bázisai, az információk központjai, a szórakozás és kikapcsolódás, a helyi ünnepek és fesztiválok helyszínei. A benne dolgozók feladata közszolgálat a szó legnemesebb értelmében: közösségfejlesztés, hagyományápolás, értékteremtés, értékközvetítés.

A szakmánk iránt érzett elhivatottságunk, a helyi közösségek és a kulturális értékek melletti elkötelezettségünk miatt kérjük tisztelettel a törvények alkotóit és a művelődés irányítóit, hogy egybecsengve a polgári kormány közösségeket építő és erősítő törekvésével az alábbiakban támogassák, segítsék a közművelődés fejlesztését:

1.    Törvénykezés

Az 1997. évi CXL. törvénynek a megváltozott viszonyokhoz igazított módosításával teremtődjön meg a közművelődési feladatellátás korszerű jogszabályi kerete, mely biztosítja a tartalmi és szervezeti sokszínűséget, ugyanakkor határozottan rögzíti az állam és az önkormányzatok felelősségét és szerepét! A művelődéshez való alapjog állami és önkormányzati feltételeinek biztosítása kerüljön be az új alkotmányba is! Törvényben javasoljuk rögzíteni, hogy az ágazatban dolgozók közfeladatot látnak el, így jogszabályi védelmet élveznek!

2.    Finanszírozás

Kérjük, hogy állítsák vissza a közművelődési- és közgyűjteményi feladatellátás önálló normatíváját, mely az állam részéről a feladatellátás fontosságát is jelezné az önkormányzatok számára! Az éves normatíva mértéke tükrözze az állam elkötelezettségét, ez az összeg semmiképpen se legyen kevesebb a 2008.évi közgyűjteményi-közművelődési normatíva összegénél. (A települési normatíva ekkor 1135, a megyei normatíva 375 forint volt.) Történjen meg a bérrendszer áttekintése, kerüljön sor bérrendezésre és az elmúlt évek során elvett juttatások visszaadására. Szorgalmazzuk, hogy a vállalkozások adókedvezménye szélesedjen ki a kulturális terület támogatásának lehetőségével. A fejlesztési források elosztásának decentralizálásával támogassák a kulturális alapú vidékfejlesztést!

3.    Hálózatszerű működés kiépítése és megerősítése

Indokoltnak tarjuk – az eltérő adottságok és lehetőségek miatt – a szervezeti sokszínűséget, ugyanakkor a hálózatszerű működés biztosítása érdekében célszerű a feladatellátás minden szintjén a szervezeteknek a kialakuló közigazgatási struktúrához való igazítása és megerősítése.

Valamennyi, a közművelődésben dolgozó intézmény és szakmai szervezet, valamint a benne dolgozó népművelő és művelődésszervező célja az, hogy legyenek a művelődési házak a közösségek otthonai, a nemzeti és egyetemes kultúra értékteremtő, értékmegőrző, értékközvetítő tevékenységének és az egész életen át tartó tanulásnak a helyi bástyái, melyek hozzájárulnak a kulturális esélyegyenlőséghez, a vidéki Magyarország felzárkózásához.

Az alább felsorolt szervezetek a kitűzött célok elérése érdekében felajánlják szakmai tapasztalatukat és együttműködésüket a Magyar Köztársaság Országgyűlésének és az ágazatot irányító Nemzeti Erőforrás Minisztériumának.

Budapest. 2010. október 6.

Sajó Attila elnök

Magyar Népművelők Egyesülete (MNE)

Joós Tamás elnök

Megyei és Regionális Intézmények Országos Szövetsége (MIOSZ)

Laknerné B. Andrea elnök

Kulturális Központok Országos

Szövetsége (KKOSZ)

Földiák András elnök

Közművelődési és Közgyűjteményi

Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ)