Albertkázmér

Az osztrák határszél mellett fekvő falu 1946 után politikai okokból szinte teljesen elnéptelenedett.
Korábban a vasfüggöny árnyékában éltek a község lakói. Albertkázmér ma már szinte csak hétvégi házakból áll, néhány idős ember él még az őslakosok közül.
A temploma csodálatosan szép. A bécsi Votivkirche mintájára készült.
Bár a legtöbben csak hétvégén látogatnak ki a városból a csendesebb környezetbe.

A tervezet szerint az európai kerékpár hálózat itt lépi át az Osztrák - Magyar határt. Ami a Fertő-tó körüli kerékpárútba csatlakozik.

Albertkázmér az egykori Moson vármegye
mosonmagyaróvári járás legnyugatibb települése, a régióközponttól 24 km-re.

A múlt század végén a települést úgy emlegették, hogy Frigyes főherceg uradalmainak, sőt talán az országnak egyik legszebb majorja, ahol nagy kovács és lakatosműhelyei valóságos gépgyárat alkottak. Szép templomát Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő 1897-ben építették, első fiúgyermekük Albrecht születésének emlékére. Így írt erről a Mosonmegyei Értesítő: " Frigyes főherceg Ő császári és királyi fensége gyönyörű kápolnát épített. A kápolna gót stílben épült, dísze lehet bármilyen fényes helynek." Az első világháború után Hegyeshalomhoz tartozott. 1948 óta Várbalog községhez tartozik. A "vasfüggöny" lebocsátása végveszélybe sodorta, lakossága jelentősen csökkent. 1989/90 után lassú változás kezdődött a község életében.

A XIX. század 30-as éveiben létesített település. Ez a major őrzi a magyaróvári Gazdasági Akadémia megalapítójának, Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek az emlékét, aki III. Ágost lengyel király fia és Mária Terézia királynő lányának, Krisztina főhercegnőnek a férje volt.

A major tájékán 1848 december 17-én heves ütközet zajlott le Poeltenberg Ernő huszárcsapata és a császári vértesek között.
Kmetty honvédei - a 23.zászlóalj- és az osztrák katonák tízezernyi gyalogosa között. A magyar huszárok Poeltenberg őrnagy Sándor huszár osztaga itt körülkeríttetve, szörnyű káromkodások között vágták ki magukat a császáriak gyűrűjéből, és Görgey parancsának megfelelően Hanság keleti lápszűkületében keresztül tovább vonultak Győr felé.

 Fénykép, Szöveg: J. István

 Hegyeshalom

A Hegyeshalom név első okleveles említése 1217-ből való, és egy térségből kiemelkedő dombra utal. Ezen a dombon állt a falu Szűz Mária tiszteletére emelt temploma. A Sancta Maria (Szűz Mária) név használata őrződik német nevének változásaiban: Sanmaria - Samaraia - Sommerein. S mivel főút mellett feküdt, a német neve Sommerein an der Strass lett. A török háborúban elpusztult lakosság helyébe a XVII. században németek érkeztek. Az ő építészetüket őrzi a zártsorú utcakép és német falunév.

www.vendegvaro.hu

Látnivalók,amelyeket az útvonal érint :

Albertkázmérpusztai templom. Neogót stílusú, a XIX. század végén Habsburg Frigyes főherceg építtette. A közelmúltban művészi módon restaurálták.
Kulcs a templommal szemben, Gláser Ferencnél.
Rövid megtekintést igénylő látnivaló: 15 perc.

Nézze meg galériánkat!