HÉT VEZÉR FORRÁS

A forrás igen régóta létezik, hiszen Kőszeg neves költője, a XVIII. században élt Rájnis József (1741-1812) is megemlékezik róla: "Ott amaz hét forrás kelleti vizét".

A mostani formáját azonban 1896-ban a Millennium tiszteletére nyerte el. Ekkor nevezték el a hét vezérről.

A több mint 200 liter percenkénti vízhozammal rendelkező forrásnak kitűnő vize van, érdemes megkóstolni mind a hét kivezetését, bár mindegyikből ugyanaz a víz folyik.

A forrás medencéjében tavasszal gyepi békák petecsomóit találjuk. A kékes árnyalatú hátukról és márványsárga hasukról könnyen felismerhető állatokat a medence aljzatán figyelhetjük meg.

A forrásból táplálkozó patak völgyében apró, barna színű ökörszemek építik fészküket. A vízből kiálló köveken, tuskókon hosszú farkú, sárga hasú madarak, a hegyi billegetők szedegetik rovartáplálékukat.

Szöveg: Hegedűs Attila

VELEM:

SZIKLA FORRÁS:

a forrás :

A jéghideg, mindig bővízű forrást valószínűleg az '50-es , '60-as években foglalták. Azóta arculata többször változott , erről a támfalon lévő régi névtáblák tanúskodnak . Mai formáját 1993-ban nyerte el , a jelenleg is meglévő , ingatag rögzítésű , de szépen faragott névtábla legalábbis azt az évszámot jelzi.

- a szikla :

A forrás mellett egy nagyon nagy méretű /magyar

viszonyokhoz képest/ sziklafal van . Egyes keresztény hívők minden bizonnyal csodás képességeket tulajdonítottak e helynek , mert a sziklafal egyik üregébe egy Mária-szobrot építettek be .

Szöveg: Mézes Pál

STÁJER HÁZAK:

A Stájerházak elnevezés a 18. század végén keletkezett. Hazánkban ebben az időben kezdődött Mária Terézia Erdőrendtartása (erdőtörvénye) hatására a szakszerű erdőgazdálkodás. Az 1750-ben Kőszegre telepített erdészek lakóhelyeként építtetett a város itt két lakóházat. A ma is meglévő két ház erdőőri lakás volt. 1780 tájától egészen 1954-ig lakták. 1920 után panzióként is működött, ahol olcsón árusítottak friss tejet (az erdészek tehenet is tartottak), sajtot, kenyeret, szalámit és bort. A vadászlakot 1830-ban Chernel György építette. A ma is látható haranglábat az 1902-ben elhunyt Kayszrál Károly erdész hagyományából állították, de a harangja ma Szombathelyen a Falumúzeumban található. A harangozás az erdőmunkásoknak a munkaidő elejét és végét jelezte. Olykor megkondították az eltévedt turisták érdekében is. 1932-ben dr. Stur Lajos anyagi támogatásával építették fel a dr. Thirring Gusztávról elnevezett turistaszállót, amelynek már csak az alapjai láthatók.

Az egyik volt erdészházban a Szombathelyi Erdészeti Rt. Erdészeti Múzeumot hozott létre, amelyben a Kőszegi-hegység növény- és állatvilágát, valamint a táj történetét mutatja be.

Szöveg:Soós Sándor

Hörmann Forrás

Az Alpokalja egyik legszebb környékén, a velemi térségben található az Írott-kő hegy. A hely érdekessége, hogy a csúcson található kilátó épp az osztrák-magyar határvonalra esik, olyannyira, hogy a kilátó ajtajának jobb oldalán magyar, bal oldalán osztrák tábla hirdeti a kilátó adatait.

A forrás nem itt, hanem a kilátóhoz vezető 2,3 km-es séta kiindulópontja közelében, az erdőben található. A nyár aszályos időszakai miatt a forrás a láda eredeti elhelyezésekor eléggé kis vízhozammal rendelkezett, de amikor a cache bejelentése megtörtént, már újra bőségesen ontotta frissítő és jéghideg vizét. A forrásnak valójában két kifolyása van, vízhozama kulacsaink feltöltésére bőségesen elegendő. A környéken a Hörmann-forráson kívül még több forrás is található, ilyen például a Hét-forrás is, amelyik a Hét Vezérről kapta nevét és természetesen hét kifolyása van.

Szöveg:Tóth Gábor

Látnivalók az útvonal mentén:

- Nemezgyár - - ipartörténeti emlék

- Hétforrás

- Stájerházak - erdészeti múzeum (turizmustörténet anyaggal)

Jelzett útvonalon érhető el:

- Kőszeg, Kálvária - kék + és kék sáv jelzés kb. 2 km

- Óház, vármaradványok és kilátó - kék sáv jelzés kb. 1 km

- Táborhegy (kilátás a lékai várra) - zöld + jelzés kb. 1 km

- Szikla-forrás - zöld O jelzés - 100 m

Tömegközlekedési kapcsolatok:

- Nemezgyár - lásd a 5. szakasznál.

- (Hörmann-forrástól Velem - buszmegálló kb. 4 km )

Az útvonal általános jellemzői:

Korábban a Kőszegi-hegységben a kéktúra útvonalától "beljebb" természetvédelmi okokból nem volt lehetőség jelzett útvonal kialakítására. Az új útvonal a Nemzeti Parkkal kötött megállapodás alapján kerül kijelölésre, olyan területen, ahol arra korábban nem volt lehetőség (Tábor-hegy, Sperkriegel, Szikla-forrás és a Hármas-patak felső folyásának környéke). Az új útvonal része a Gyöngyös magas-partján vezető un. Andalgó is. Ez az útvonal Nyugat-Magyarország (és valószínűleg az ország) egyik legelső turistaútja. Már az 1860-as években "turista út"-nak nevezik. A sétaút eredetileg Rőtfalvára vezetett. Az 1880-as években már jelzéssel is el volt látva. A turista út, a turista vendéglő és a turista híd az 1900-as évek elején kiadott képeslapon is megjelenik.

Az Andalgó és a Hétforrás között egy olyan útvonal készül újra jelzés, ahol mintegy 70 éven keresztül (1880-1950) már volt jelzés.

A szakasz a már meglévő úthálózatot kiegészíti. A Kőszeg - Óház közötti már létező zöld jelzés nem érintkezik közvetlenül az új útvonallal, de "érzékeny távolságon" belül került, a jelzés módosítása megoldható.