Irottkő Kilátó:

Az Írottkő a Dunántúl legmagasabb hegycsúcsa (884 méter), kedvelt kirándulóhely. A kilátóból nagyon szép kilátás nyílik a környékre, sőt (az információs táblák szerint) jó időben a Balatonig is el lehet látni.

A környék az Írottkő Natúrpark gyöngyszeme.

A kilátónál már az EU csatlakozás előtti években is szabadon (és ami itt lényegesebb: hivatalosan) át lehetett sétálni Ausztriába, manapság pedig "nyitva" a határ.

Az első kilátó 1891-ben, még fából készült. A jelenlegi kőből épült torony 1913 óta áll ezen a helyen, a határ csak 7 évvel később "került ide". A kilátóban 2 nyelvű, történelmi információs táblák mutatják be a jelenlegi határ kialakulásának történetét. Mind a magyar, mind az osztrák oldalon több nyelvű, turisztikai információs táblák is találhatóak.

Szöveg:Fazekas Zsolt

BOZSOK:

BOZSOK TÖRTÉNETE

A Kőszegi-hegység lábánál megbúvó kis falu története igencsak figyelemreméltó. Már a népvándorlás előtt is lakott hely volt: régészeti leletek sokasága bizonyítja, hogy illírek, pannonok, kelták, szlávok, hunok és avarok jártak erre. A rómaiak az Ős-Bozsok körüli hegyek forrásaiból - aquaeductusokon keresztül - látták el Savariát, a tartományi székhelyet vízzel. Bulcsú vezér magyar harcosai közül sokan innen indultak nyugati hadjárataikra. A sikertelenül végződött Lech-mezei csata hírhozói is közülük valók voltak. A középkori okiratokban 1279-ben említik először Busuk néven a települést. A történelem során sok földesúr birtokolta a területét: leghosszabb ideig a Batthyány- és a Sibrik-család kezében volt. Ennek megfelelően a két családhoz kötődnek a falu legjelentősebb, ma is látható emlékei.

Két kastély, két sors:

a BATTHYÁNY-KASTÉLY puszulása

Az egykor Sibrik-család "atyai" kőkastélyát 1616 őszén a szomszédos Rohoncot uraló Batthyány Ferenc és utódai zálogba vették. (A két család viszonya nem volt felhőtlen; a "gyengébb" Sibrikek hátrányára...) Nagy költséggel kétemeletes, négy saroktornyos főúri kastéllyá építették át: kapuja fölött óra is volt. Az épületet magas kőfal és vizesárok övezte, amelyen túl díszes kertet létesítettek. A kastély kedvelt helye lett az új tulajdonosoknak. Különösen szerette az új lakást Batthyány Ádám és neje, Strattmann Eleonóra, akik több előkelő vendéget fogadtak Bozsokon. Megfordult itt II. Rákóczi Ferenc is: először mint főúr, a szabadságharc után mint bujdosó, más kuruc előkelőségekkel együtt.

Az elegáns kastély fénykora 1832-ben gróf Althanné halálával ért véget, aki kolera áldozata lett. A szörnyű haláleset elriasztotta a tulajdonosokat, az épület lakatlanná vált. 1841. aug. 10-én egyik tornyába belecsapott a villám és kigyulladt az épület. A haláleset és a tűzvész hatására a Batthyányiak az 1860-as években eladták a kastélyt a rohonci várral és a hozzájuk tartozó földekkel együtt.

Száz év múlva egy műemléki felmérés még megóvhatónak tartotta a kastélyromot. Mérsékelt anyagi ráfordítással a - még ma is látható - földszinti boltozatos helyiségekben múzeumot lehetett volna berendezni vagy vendéglőt kialakítani. De enyészetre jutott... annak ellenére, hogy a helyi hagyomány szerint egykor Mátyás király vadászkastélya volt.

A SIBRIK-VÉGH-KASTÉLY, a castrum-elmélet és 485 db ezüst érme

A római időkben a bozsoki völgyből induló vízvezeték a község főutcáját követve haladt és a mai országhatáron túl torkollott a rohonci ágba. Az előírásoknak megfelelően 7 km-enként vízházak épültek, amelyek segítettek az üzemzavarok elhárításában. Velemnél a régészek teljes egészében feltárták a vízházat, a bozsokira azonban csak feltételezések vannak. Sokan úgy vélik, hogy a mai Sibrik-kastélyszálló helyén római castrum állt. A kastély későbbi tulajdonosa, az Iparművészeti Múzeum egykori főigazgatója, Dr. Végh Gyula is így vélekedett az épület talapzatából kikerült római hullámos rovátkás téglák és építési törmelék alapján 1944-ben. Később Sedlmayr János építész, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa sem cáfolta ezt. "A négyzetes körítőfalak vonala, valamint az épületből most előkerült római oszloptörzs e feltételezést megengedi." - írta 1960-ban.

Bizonyos, hogy ezt a kastélyt is újjá kellett építeni a XVII. század első évtizedében. A bejárat fölötti, két címert ábrázoló kőtábla alapján többen feltételezik, hogy Sibrik Osvát és neje, gersei Pethő Éva építette 1614-ben. (Deák Ferenc édesanyja, Sibrik Erzsébet ebből a - középkorban pallosjoggal is rendelkező - családból származott.) A kastély építéstörténete ellentmondásoktól terhes.

Dr. Végh Gyula 1906-ban vette meg a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot Sibrik Kálmántól. (Bozsokon élő legenda volt, hogy az egyik Sibrik kincset rejtett el a kastélyban, azzal az instrukcióval, hogy csak az utolsó Sibrik találja meg azt. Egy közeli telken az 1980-as években ásás közben 485 db ezüst érmét találtak. Nem valószínű, hogy jobbágy ásta el...)

A Végh-család megfiatalította a kastélyt és a hozzá tartozó tekintélyes nagyságú kertet. Teraszt építettek a pleasure ground [virágos díszkert] felé, amelyre feljáró vezetett fel. A kert arborétum [gyűjteményes] jellege arra utal, hogy erdőből alakították át és meghagyták a koros faállomány nagy részét: tölgyeket, kőriseket, szelídgesztenyéket. A ma is látható nyírt tiszafákat és puszpángokat szintén Végh Gyula telepítette. Az elismert tudóst és művészeti írót egyik totalitárius politikai éra sem kedvelte. A kitelepítés procedúrája során végül 1951-ben öngyilkosságba kergették...

A Sibrik Kastély napjainkban

A kastély 1960-tól kezdve a Vas megyei Tanács továbbképző- és üdülőháza lett. [A kert fekvése kiválóan alkalmas volt a pártfunkcionáriusok védelmére...] Az épület jelenleg kastélyszállóként működik. Korhű berendezései sajnos megsemmisültek, de a belső terek kiosztásából, a boltíves mennyezetekből sejthető egykori finom pompája. Ajánljuk megtekinteni a Végh Gyula emlékkiállítást!

(A Batthyány-kastély egyik kandallójából menekítették ide azt az udvaron látható vaslemezt, amely Batthyányné Strattmann Eleonóra monogramját viseli.)

Forrás: Kuntár Lajos: Bozsok, Szombathely: Lukács Gábor

Látnivalók az útvonal mentén:

- Írottkő - kilátó

- Gyilkos-szikla

- Bozsok - Sibrik kastély, Battyhány vár romjai, földvár, műemléktemplom

Jelzett útvonalon érhető el:

- Ebenspanger-forrás, Tündér-kút - kék  (kék O) jelzés - 200 m

- Holler-barlang - kék  és kék Ω jelzés - kb. 300 m

- Kalapos-kövek - kék  jelzés - kb. 500 m

Tömegközlekedési kapcsolatok:

- Bozsok - buszmegálló

Az útvonal általános jellemzői:

A Hörmann-forrástól az Írottkőig az OKT-vel fonódó útvonal. Az Írottkőtől lefelé a új jelzés egy szakaszon elválik a kéktől és közvetlenül a határkövek melletti ösvényen vezet.

A szakasz a már meglévő úthálózathoz illeszkedik.