Nézze meg galériánkat!

Magyarszombatfa

A fazekasairól nevezetes falu kívül esik a történelmi Őrség határain. A településhez tartozik a hetvenes évekig önálló Gödörháza is. A két falu együttes lélekszáma sem haladja meg a 300 főt. A falu lakosságának jelentős része - talán a megélhetési lehetőségek szűkös volta és az itt található agyag jó minősége miatt - évszázadok óta a fazekasiparral foglalkozik.

Velemér

97 lelkes, Árpád-kori jellegzetes szeres település az Őrségben. Eredeti freskókkal díszített katolikus temploma országos nevezetesség, a XIII. századból való. Műemlék jellegű parasztházai gyakorlatilag változatlanul őrzik a századfordulós faluképet. Kitűnő táji adottságai lassan üdülőfaluvá változtatják. A község területe ma az Őrségi Nemzeti Park része.

Velemér

Szentháromság-templom:

Feltehetően 1377-1378 között épült. Kialakításában, tervezésében kiemelkedő szerepe van a templomba belépő fénynek, mely az egyes díszítőelemeket célzottan világítja meg az év adott szakaszának megfelelően. Freskói: A szentély alsó síkjában jobb és bal oldalon Gábriel arkangyal illetve Szűz Mária képe látható. A két alak közé ékelődő hosszúkás ablak bélletét növényi inda és 9 vörös színű virág-motívum díszíti, mely jelentésében az emberi fogantatástól a születésig tartó 9 hónap szimbolikája. Az ablaknyílás felett Krisztus-arc látható, mely valószínűleg eredetileg csukott szemmel ábrázolta Krisztust (Veronika-kendő motívum). A szentély csúcsíves záródású ablaktalan mennyezetrészeibe a négy evangélista jelképes ábrázolásai kerültek: Lukács (bikafejű emberalakban), János (sas alakjában), Márk (szárnyas oroszlánként), Máté (szárnyas ifjú alakjában). A szentély alsó részének déli falán Szt. Mihály Arkangyal alakja áll, jobbjában kardot tartva, szárnyai befelé hajlanak. A hajó oldala felőli boltívcsúcs felett Krisztus, mint Pantokrátor, a világ ítésze ül, jobbján az üdvözültek, balján a kárhozott lelkek csoportja. Ezek alatt, az ív egy-egy lábánál a keresztre feszítés Golgota-ábrázolását, illetve egy Szt.-Anna harmadmagával kompozíciót láthatunk. A hajó bejárat felőli oldalán: balról a bűnösöket palástjával oltalmába Szűz Mária, felette Szt. Márton, a kapu felett a fiait vérével tápláló pelikán. A bejárat jobb oldalán feltehetőleg Szt. György alakja, illetve egy ókori városkép (feltehetőleg a Mennyei Jeruzsálem) szerepel. A hajó legjobb állapotban fennmaradt freskórésze az északi oldalon látható képsorozat, melynek fő motívuma a három királyok gyermek Jézushoz történő vonulása, mely egy vadászjelenetből bontakozik ki. A jelenetet követően keleti irányba haladva Szt. László király alabárdos, és az elszegényedett szüzeket pénzzel támogató Miklós püspök alakja bontakozik ki.

szöveg:Zaicz Kriszta