Rédics

Rédics Lentitől 5 km-re nyugatra található. A szlovén-magyar határ legnagyobb forgalmú átkelőhelye. Végállomása a Zalaegerszeggel összekapcsoló vasútnak. A település mellett halad el az egykori Borostyán-út, amely már a római korban a kereskedők közlekedési útvonal és részben hadfelvonulási útvonal volt. A határátkelő után válik el a 75-ös és a 84-es főközlekedési út.

Látnivalók

Az újonnan kialakított tájház, a helytörténeti gyűjtemény, a település arculatát markánsan meghatározó köztéri szobrok, az évenként megrendezett nemzetközi festőtábor. Nagy élményt jelenthet a turisták számára a Tenke-hegyi kilátóról látható csodálatos természeti látkép.

Kerkaszentkirály

A települést Szent László alapította a legendák szerint, de ez kevéssé valószínű, szemben azzal, hogy eredetileg királyi birtok volt, amire a neve is utal (Zent-királ). A XIV. század elejéről származik első írásos említése a falunak, amely a század végére már az alsólendvai Bánffyak birtoka, s az is marad a család kihalásáig, majdnem 300 éven át. Ennek utolsó évtizedeire esik a török hódoltság, melynek pusztításai során a lakosság harmada odavész. A XVII. század végétől a XX. elejéig már a település az Esterházy családé. A mai település elsődlegesen gondozott közterületeivel és szép környezetével hívja fel magára a figyelmet, ahol a Kerka és a falu határában folyó Lendva igazi csemege.

Kerka

A Szlovéniában eredő Kerka majd 60 km hosszú és négy patak (Kebele, Válicka, Berek és Lendva) vizét egyesítve a Mura legjelentősebb hazai mellékvize. A XVIII. század végén történt mederrendezés ellenére - mikor kanyarulatait levágták, medrét kitisztították - patakvölgye hazánk egyik érintetlennek tekinthető természeti területei közé tartozik, amelynek flórája és faunája is számtalan értékkel bír. A viszonylag gyors sodrású patakban 26 halfaj mellett nagy számban fordul elő a folyami rák, de megtalálható itt a visszaköltözött/visszaköltöztetett vidra és hód is. A lassúbb mozgású szakaszok és mellékágak dísze a tavirózsa és a vízitök. A szabályzott patak egykori ártéri- és láperdőinek helyét átvevő réteken és ligeteken is számtalan virág pompázik: tavaszi tőzike, csillagvirág, kakukkvirág, keserűfű, szibériai nőszirom és kék-, valamint sárga liliom.

Kerkaszentkirályi Kövi csík tanösvény

A kerkaszentkirályi Kövi csík tanösvény a település belterületén, a Kerka mentén mutatja be a falu történetét, a kisszerszámos halászatot, a Kerka és a Mura elővilágát. Rövid, de élvezetes sétát jelent ez az egykori malomnál kialakított parktól, a horgásztó végéig. Közben nem csak a világháború helyi áldozatainak emlékparkjánál lehet tisztelegni, de megtekinthető a település kedves kis temploma és a pikinikelésre kiváló sziget is; ahogy érdemes letérni a Kerka partjára vagy épp a közúti hídról megcsodálni a patakot. Az ösvény mentén táblák tájékoztatnak az egyes témákról, ahogy a növény- és állatvilágról is.

szöveg: Lakner Gyula

LETENYE

www.letenye.hu

ŐRTILOS

www.ortilos.hu

ZÁKÁNY

www.zakany.hu

GYÉKÉNYES

www.gyekenyes.hu

MAGYAR MAGINOT-VONAL

A magyar Maginot-vonalnak nevezett erődrendszer majd 630km-en húzódott az ország déli határvidékén, Szegedtől az Őrségig. Ennek egy, még épen maradt része található Páka közelében, mely hajdan a Nagykanizsa-Lenti vonalon a dél-zalai szénhidrogénmezők védelmére szolgált.

Az erődrendszer kiépítésének alapja az 50-es évek hidegháborús hisztériája volt, amikor a szovjet iránytól eltérő utat járó szocialista Jugoszlávia ellenséggé vált.

Akkoriban úgy vélték, hogy Titó, mint az imperialista agresszorok "láncos kutyája" valós fenyegetést jelent a béketáborra. Így szovjet biztatásra Magyarország nagyszabású építkezésbe fogott, Algyő és Lenti között gigantikus védelmi rendszer hozva létre, több mint 600 km hosszan. Ennek financiális hátterét a Terv- és Békekölcsönök adták, melyek segítségével akkori áron mintegy hétmilliárd forintért majdnem el is készült a mű 1955-re. Azonban Sztálin 1953-as halála után a magyar-jugoszláv viszony normalizálódása megkezdődött és 1955-re el is foszlott minden félelem a délről érkező támadással kapcsolatban. Így 1955 októberében már el is kezdték erődrendszer bontását, ami a 60-as évek elejétől önkiszolgáló üzemmódba váltott, és helybéliek széthordtak minden mozdíthatót. Néhány éven belül a téglából épült létesítmények tönkrementek, a betonból épültek többségét pedig földdel temették be.

Ennek az erődrendszernek maradványait tárta fel és tette látogathatóvá a Hadtörténeti Múzeummal közösen a Páka Értékeiért Egyesület és a helyi önkormányzat; valamint jelentette meg Srágli Lajos Erődország című kötetét.

A terület rendezése és a feltárás folytatódik tovább. A cél az, hogy információs táblákkal, korabeli fegyverek másolataival és katonaruhába öltöztetett viaszbábukkal tegyék teljessé ezt a szabadtéri múzeumot.

Az erődrendszerről kiállítás tekinthető meg a pákai művelődési melyet a Hadtörténeti Múzeum adományozott a községnek.

szöveg: Lakner Gyula