VELEMI ALKOTÓHÁZ

Továbbképzőház és Népművészeti Műhelyrendszer

Szálláslehetőség: 45 fő részére 11 szobában mosdóval, közös zuhanyzóval. Vendégeink számára külön igény szerint biztosítunk tárgyalót, klubhelyiséget, konyhahasználatot.
A kertben tűzrakásra alkalmas hely van és esti tábor tűzrakásra alkalmas. Parkoló biztosított.

Az Alkotóház ideális bázisa a diákturizmusnak, ifjúsági táboroknak, erdei iskoláknak.

(ezen programokat intézményünk külön igény esetén megszervezi)

További szolgáltatások:

Kézműves foglalkozások az Alkotóház területén

•  Kézműves foglalkozások az Alkotóház területén
• Vezetett túra a Kőszegi-hegységben
• Erdei iskola program összeállítása, lebonyolítása

Természeti szépségben és kultúrtörténetben bővelkedő övezetben kínálunk szálláslehetőséget csoportos kirándulóknak, utazóknak,
a Velemi Alkotóházban - az egykori Stirling villa - / Velem, Rákóczi u. 96. /, melynek telkén található az a bunker, ahol
a II. világháború végén rövid ideig a magyar királyi koronát őrizték. Megtekinthetők az Alkotóházhoz tartozó létesítmények
(fazekasműhely, kovácsműhely, szövőterem stb.) is. A park fajátékai a gyermekek örömét szolgálják.

Az Alkotóház ideális bázisa a diákturizmusnak, ifjúsági táboroknak.

Szálláslehetőség: 45 fő részére 11 szobában, melyek 4, 5, 6 ágyas szobák mosdóval, közös zuhanyzóval.
Vendégeink számára külön igény szerint biztosítunk tárgyalót, klubhelyiséget, konyhahasználatot.
Szállásuk biztosításában szívesen állunk rendelkezésükre fizető-vendégszobáinkkal.
Családok, baráti társaságok, iskolai csoportok elhelyezését készséggel vállaljuk.
A kertben tűzrakásra alkalmas hely van és esti tábor tűzrakásra alkalmas. Parkoló biztosított.

Szállás rendelhető:
Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ
9700 Szombathely, Ady tér 5.
Tel.:94/312-535, Fax.:94/312-743
e-mail: info@kulturista.hu

A VELEMI TOVÁBBKÉPZŐ HÁZ  HASZNÁLATÁNAK DÍJTÉTELE
2011. év

S z á l l á s

Vendégéjszaka
egyéni igénybevétel esetén: 2.400,-Ft
csoportos igénybevétel felnőttek részére /10 fő felett/ : 2.200,-Ft
-   csoportos igénybevétel gyermekek és diákok részére  /10 fő felett/ : 1.900,-Ft
-    intézmény saját csoportjai részére: 1.700,-Ft

Konyhahasználat

Kisebb igénybevételre alkalmas melegítő konyha: 6.000,-Ft/nap

Előadóterem használata 25.000,- Ft/nap

Étkező, társalgó használata 25.000,- Ft/nap

Szabadtéri igénybevétel (bográcsozás, főzés) 6000,- Ft/nap 

Az épület igénybevétele rendezvényre 140.000,- Ft/nap 

A fenti összegek az ÁFÁ-t tartalmazzák.

Az idegenforgalmi adó 300,-Ft/fő/nap, melyet külön felszámítunk /kivétel kulturális célú rendezvények alkalmából/.

 

 

Nagyobb térképre váltás

Velem község a Kőszegi-hegység délkeleti lejtőjén, Kőszeg várostól 10 km-re fekszik.
A 400 lakosú település Kőszeg-hegyalja jellegzetes településtípusa, házai a hegyről lezúduló patak két partján az un. csűrös településtípus szerint épültek.
A szubalpin levegőjű községben élénk az üdülőforgalom.
A Szent Vid-hegy 568 méter magas hegycsúcsán épült –valószínűleg a középkori vár helyén- a barokk stílusú Szent Vid-kápolna.
A kellemes erdei sétával valamint a kiépített szerpentin úton is megközelíthető nevezetesség vonzó turisztikai program.

Az idegenforgalom leglátogatottabb helyszíne a Velemi Továbbképzőház és Népművészeti Műhelyrendszer, mely évek óta
színes kulturális programokkal várja az idelátogatókat.
A természeti értékekben és hagyományokban gazdag vidék számos kulturális lehetőséget kínál. A kulturális örökség feltárása, megőrzése, a hagyományok
újraélesztése, átörökítése hozzájárulhat a település életminőségének javításához, a népesség megtartásához.

A Velemi Népművészeti Műhelyrendszer egy élő alkotótábor, amelynek tagjai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy minél szélesebb körben ismertté
váljon népünk szellemi és tárgyi öröksége. Intézményünk segítségével a Velemi Stúdió Népművészeti Egyesület tagjai a népi kézműves hagyományok
felelevenítésére és átörökítésére hozták létre. Az épületek és a környezetet díszítő egyéb tárgyak (szobrok, kopjafák, kapu) nemcsak stílusukban, hanem szellemiségükben is
a természethez, valamint az egymáshoz tartozás igényét és szükségességét fogalmazták meg.

A területre a kis patak fölé épített fedeles hídon lehet bejutni. A híddal szemben áll a sárkányos kapu,
alatta áthaladva jutunk a domb oldalába épített faragóházhoz, melynek alsó részében a faragóműhely, első szintjén a közösségi tér a
nyitott tűzhellyel, második szintjén pedig a hálótér található.

 

 

A fatároló a környék hagyományos vesszőfonatú gazdasági épületeinek mintájára készült. A kovácsműhely építésénél a tapicsfalu házak készítésének örökségét elevenítették fel. A mellette található kosárfonóműhely és a fazekasok műhelye szintén fontos részei a rendszernek.

 

 

A fazekasműhely mellett található az egykori koronaőrző emlékhely. A tájba illő faragott emléktábla tájékoztatja a látogatókat,, hogy itt őrizték
legfontosabb nemzeti ereklyénket, a magyar koronát 1944. december 29. és 1945. március 29. között. A Velemi Stúdió tagjai elkészítették
a koronaékszereket őrző láda hiteles, arányos másolatát, amely jelenleg is látható a védőrácsozattal ellátott pincelejáratban.

 

 

Az alkotótábor területén találhatjuk a közkedvelt fa gyermekjátékokat, valamint a kopjafatanulmányokat és Tőke Imre naív faragó szobrait is.

 

 

A magyar paraszti konyha hagyományainak megőrzésére készült el a kemencés ház és a szabadtéri étkező, melyek a táborok,
foglalkozások és rendezvények alkalmával segítik a nagy létszámú csoportok étkeztetését.A terület ékessége a múlt századi, műemléki tárgy,
egy festett babás szőlőprés, melynek védelmére a Velemi Stúdió tagjai építettek a tájba illő fedelet. 1990. augusztusában avattuk fel a szabadtéri színpadot, melyen hazai együttesek mellett nemzetközi folklóregyüttesek is fellépnek a hagyományos folklórnapokon.

 

 

A műhelyrendszer bemutatását a fedeles híddal kezdtük, képzeletbeli körutunk végén újra a kis patakhoz érünk.
A velemi faragók egyik legféltettebb, s méltán egyik legbüszkébb alkotásához, a vízi
fűrészmalom és boronafalas gáthoz, mely a hegyi patakokon működő gatterok építészeti és technikai örökségeit mutatja be.

A velemi népművészeti műhelyrendszer jelrendszere

A munkának egyik célja az volt, hogy a népművészeti hagyományokkal ismerkedő fafargók építve tanulják meg a tájra jellemző
népi építészeti formákat, szerkezeteket, hogy hosszas tudományoskodó magyarázat helyett meguknak hajlékot készítve
az építő hagyományok szellemét, embertformáló és embert tükröző igazi lényegét is megismerjék. De volt egy másik cél is, és ez volt a nehezebb. Együtt, közös munkával bebizonyítani, hogy ház és környéke - ha a hagyományokat tiszta értelemmel és céljának megfelelően átértelmezzük, magunk számára értetté és érzetté tesszük -
akkor közös gondolatok, gondolatsorok kifejezésére válik alkalmassá, elveszti embertelen vagy idegen jellegét, sajátunk lesz,
mint ahogy eleink maguk építette hajlékai is születéstől a halálig óvták a bennélőket, akik ezért tisztelték, megbecsülték házaikat, mint az oltárt vagy templomot.

A faragóházat a Vas megyei Velem község közepén egy patakparti déli lankára terveztük, hogy a
faragók havi összejöveteleiket megtarthassák benne, s ki-ki, ha kedve tartja bármikor eljöhessen és a műhely gépein dolgozni tudjon.
Évente egyszer pedig hosszabb nyári tábort szervezünk az épületben.

A terveket a faragókkal és Péterfy László szobrásszal együtt készítették, és többszöri átdolgozás, viták során alakult ki a végleges elképzelés:
ne csupán egy házat építsünk, hanem a hegyoldalon emelkedő folyamatot. E folyamat pedig részben mozgást, részben mozgás által tudatosuló
jelentésváltozást tükrözzön. Ehhez jelekre - jelentéssel bíró jelekre - van szükség, álljon tehát a folyamat jelekből.

Az ELSŐ JEL: a fedeles híd. A patak elmosta a régi fa hidat, helyette olyat készítettünk, mely meghatározza a jelsor irányát, kiindulását,
a patak fölött ülve pedig érezhető teszi a természet egyik alapelemét, a vizet. A fedeles híd első kapuja kintről nézve napkapu, elválaszt és bevezet.
A hídba lépve az addig történtek átfordított képe kell jelentkezzen, ezért a második kapu az előző tükörképe, a pozitív és negatív
mezők fölcserélődnek, és a fénykontúrok mesélnek: átléptünk a vízen.

A MÁSODIK JEL: kilépve a hídból a domb zöld hátán - valahol az út köldöke táján -  faragott sárkányos kapu áll, a faragók egyik első, szinte transzcendens munkája.
Szerepe látszólag nincsen, de az út rajta keresztül vezet, hát jelentése is ez: őriz és figyelmeztet további utadra.

A HARMADIK JEL:  a sárkányos kapu védőállatai közt, a hegyében ülő faragott napkorong alatt megjelenik a kőből és fából készült ház.
Formája hagyományos, szimmetriája fontos és szigorú. Két szemöldökével és kiemelt kő kéményfőjével ugyanazt tükrözi, mint az ember arca, de maga nem emberi, hanem épített.
Előtte füves földsánc, mely a bejárathoz vezet, az eredeti dombhátat követi, és méltóságteljes járásra kényszerít. A tető árnyékában áll a harmadik kapu, fölötte a házat védő jel.
Az ajtószárny bezárva felnövő életfa, kinyitva látszik csak, hogy a tüzet őrzi.

A NEGYEDIK JEL: a ház belső tere. Eddig végigjártuk a vizet, a földet, s végigkísért utunkon a ránkboruló égbolt a maga jeleivel. Most tetővel fedett térben
vagyunk, középpontjában a nap mása ég, a tűz. A tető és oldalfalak nyílásain át csak kiszámított időben érkezik üzenet a külső világból, ezért ezekre jobban odafigyelünk.
Tudatosul mindaz, amit eddig végjártunk; megérkezünk a gondolkodás helyére. Üljünk le, és figyeljünk minden rezzenést. Ilyen hát a ház belseje.

A fényképek pontosan mutatják, hogy az alsó műhely kő falaira boronafalas, kétszintes házat emeltünk, melynek alsó szintje -a tűzház- együttlétre, beszélgetésre, faragásra szolgál, galériáján pedig hálni, pihenni lehet. A tetőszerkezet, és minden szerkezeti megoldás Vas megye nyugati csücskében hagyományos, fából készült. Kalabukkos – előrebókoló -
tetőformájának legközelebbi előképe a cáki gesztenyesor pincéinél látható. Az épületet 1978 és 1979 nyarán, kétszer két hét alatt,
körülbelül 30-50 faragóval állítottuk föl a kész pinefödémre, és ugyanez idő alatt a házat saját készítésű bútorokkal be is rendeztük.

A KÜRTŐSKALÁCS

A kürtőskalács Erdélyben, Moldvában, az Alföld keleti részén és szórványosan a Dunántúlon is ismert ünnepi sütemény. Készítették a bukovinai székelyek is.
Területenként különbözőképpen nevezik: Kürtősfánk, kürtőspánkó, dorongfánk, botratekercs.
A hasonló sütemény európai pályafutása arra utal, hogy a kürtőskalács nálunk is az úri konyháról kerülhetett a parasztsághoz.
Az Alföld keleti peremén az apró "kürtősfánkot" kukoricacsutkára tekerve tepsiben, kemencében sütötték.
A legelterjedtebb készítési mód szerint kürtőskalácssütő fára, dorongra tekerték a tésztát, ami szabad parázs melegénél sült.

Receptje:

Hozzávalók (kb. 15 db kalácshoz):
- 3 kg rétesliszt
- 20 dkg cukor
- 1 mokkáskanál só
- 8 db egész tojás
- 1 l tej - 8 dkg élesztő
- 1 Rama margarin
- 2 dl olaj
- dió

Elkészítése: A lisztet, cukrot, sót összekeverjük, beleütjük a tojásokat.
2 dl langyos tejben megáztatjuk az élesztőt, a maradék (szintén langyos) tejben elolvasztjuk a margarint. Az egészet összedolgozzuk, és kb. 2 órán keresztül kelni hagyjuk.
A tésztából ujjnyi vastagságú csíkokat sodrunk, amit olajos kézzel a megolajozott kürtőskalácssütő hengerre spirálban feltekerünk. Az apróra vágott dióval összekevert kristálycukorban még a sütés előtt megforgatjuk a tésztát.

Lehetőleg keményfa parazsánál vagy kis lángjánál, lassú forgatással sütjük.
Ha a cukor szép karamellszínűre sült, kész a kalácsunk.

Jó étvágyat hozzá!

 

Természeti szépségben és kultúrtörténetben bővelkedő övezetben kínálunk szálláslehetőséget iskolásoknak,
a Velemi Alkotóházban - az egykori Stirling villa - / Velem, Rákóczi u. 96. /, melynek telkén található az a bunker,
ahol a II.világháború végén rövid ideig a magyar királyi koronát őrizték.
Megtekinthetők az Alkotóházhoz tartozó létesítmények (fazekasműhely, kovácsműhely, szövőterem stb.) is.
A park fajátékai a gyermekek örömét szolgálják.
Velem páratlan klimatikus adottságának köszönhetően kedvelt kirándulóhely, tiszta levegője a légúti betegségek kiváló gyógyítója.